"Közhely, de a dolgok folyamatosan változnak, néha pedig rá vagyunk kényszerítve, hogy ezekre a változásokra reagáljunk. Ha ezt a vállalkozásunk nem teszi meg, akkor előbb utóbb lemarad, és akkor ki kell szállni a versenyből..."
Már a cikkem felütése is egy átvett gondolat, mint ahogy a többi része is az lesz. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy rengeteg, a témában jártas személy formált meg gondolatokat a design thinking-ről, business design-ról, service design-ról.
A korábbi cikkemben ugyan már érintettem a fentieket, de a digitális audit folyamatszintű átadása megköveteli a téma részletesebb körüljárását.
De miről is szól ez a cikk?
(kis csavarként fentiek nem szigorú egymásutániságban követik egymást)
Mindezekhez a MOME Design az üzletben 1.0 képzés tananyaga adta az alapot, amelyet jól kiegészített néhány szakmai-személyes beszélgetés, Csernátony Fannival, Sváb Dorottyával és Kószó Kamillal. Sokat inspirálódtam továbbá Boros Norbert írásaiból.
Kezdjük az alapoktól, a design thinking módszertantól és a design szintjeitől:
"A design thinking módszertan abban a bizonyos gondoljuk végig, gondoljuk újra helyzetben tud segíteni, problémafókuszú és megoldásorientált gondolkodásmódjával."
A módszertan alapeleme az emberközpontúság, vegyíti az üzleti, technológiai és felhasználói szempontokat, megismerésre kerülnek a stakeholderek kihívásai, céljaik, fájdalmaik. Egy ilyen tervezési folyamat sosem lineáris, minden esetben körkörös. A folyamat megközelítőleg fele problémamegértés, a másik fele pedig a megoldás megtalálása.
A folyamat divergens (kreatív) és konvergens (kritikus) szakaszokból épül fel, az alábbi módon:
Ez a gyakorlatban inkább 3 gyémánt lesz:
Még gyakorlatiasabban pedig így néz ki a folyamat:
A design gondolkodás használható egy weboldal összeállításától kezdve egy vállalat startégiájának újragondolásáig, a különböző szinteket az alábbi ábra demonstrálja a legjobban:
A korábbiakban a stakeholderek említésre kerültek, fontos hangsúlyozni, hogy a legmagasabb komplexitású szinten a business designerek nem csak felhasználó centrikusak, hanem ugyanannyira stakeholder centrikusak is. Ez annyit tesz, hogy bevonásra kerül az adott cég vagy vállalat minden érintettje, egy digitális audit során legfőképp a belső munkavállalók.
A munkavállalók bevonása azért szükséges, mert a végcél a redundanciák, tehát szükségetelen, egyszerűsíthető folyamatok megtalálása és megszüntetése.
És hogy ennek milyen hatásai lehetnek?
Leegyszerűsítve ugyanakkor egyetlen cél elérésére irányul az egész:
Ez pedig az üzleti kockázat csökkentése, amely minden vállalkozó és cégvezető legfőbb célja.
Erre és a stagnáló-innováló cégek skálájára is van egy tökéletes ábra, amely ráadásul egy és ugyanaz:
A skálán való elhelyezkedést pedig valószínűleg minden cégvezető el tudja dönteni.
Irodalomjegyzék:
